akartam. de tenyleg. "januartol mas lesz a helyzet" - mondtam magamnak - "allitanod kell a hozzallasodon. egyedul leszel, es az nem jo. be kell allnod a sorba, kulonben ehen doglesz" kvazi.
de nem ment. ott ult mellettem es nem tudtam raszanni magam, h beszelgessunk, csak amiatt, mert kollegak vagyunk. o nem erdekel engem, en sem ot: miert tegyunk ugy mintha kurva erdekes lenne?
pedig mar egesz beleeltem magam, h en is rendes alkalmazott leszek es egyutt ebedelek majd a tobbiekkel, es mindig arrol beszelgetek, amirol eppen kell.
nem fog menni - most mar vilagos. persze nem eletveszelyes a helyzet, vannak azert itt is viccesebb arcok, a minimalt majd veluk nyomom, a tobbi meg hadd legyen a maganugyem. es amennyire kinosan itt dolgokra ugyelnek, ameddig megcsinalom, amit kell, nem fognak baszogatni. "ameddig", szoval gotta go now ;> .